Indirekte Rede (2)
Kérdések a függő beszédben
Különbséget kell tenni a kiegészítendő és az eldöntendő kérdések közöttt.
Kiegészítendő kérdések a függő beszédben
A kiegészítendő kérdések kérdőszóval kezdődnek, és kérdőjellel végződnek.
Tarek fragt: Wie viel Prozent will der Investor haben?
Tarek megkérdezi: Hány százalékot akar a befektető?
A függő beszédben az egyenes kérdésből mellékmondat lesz. A ragozott ige rendszerint a mellékmondat végére kerül. Ha a főmondat egy kijelentő mondat, akkor a mondat végére pont kerül.
Tarek fragt, wie viel Prozent der Investor haben will.
Tarek megkérdezi, hány százalékot akar a befektető.
A függő kérdésekben szintén az egyenes beszédtől eltérő személyes névmásokat használunk, amikor a nézőpont megváltozik. Ha a személyes névmás megváltozik, akkor a ragozott igealak is változik.
Pepe fragt Tarek: Warum willst du das Geschäft nicht machen?
Pepe megkérdezi Tareket: Miért nem akarod megkötni az üzletet?
Pepe fragt Tarek, warum er das Geschäft nicht machen will.
Pepe megkérdezi Tareket, miért nem akarja megkötni az üzletet.
Eldöntendő kérdések a függő beszédben
Az eldöntendő kérdések nem kérdőszóval kezdődnek, és igennel vagy nemmel lehet válaszolni rájuk.
Tarek fragt Max: Bist du unzufrieden?
Tarek megkérdezi Maxtől: Elégedetlen vagy?
A függő beszédben a mondatban szereplő kérdésből mellékmondat lesz. Ez a mellékmondat az ob (-e) kötőszóval kezdődik. A ragozott ige rendszerint a mondat végére kerül. A mondat ponttal végződik, ha a főmondat kijelentő mondat.
Tarek fragt Max, ob er unzufrieden ist.
Tarek megkérdezi Maxtől, hogy elégedetlen-e.